| 
| 
- Tájékoztató ügyfél-elégedettségi felmérésről
- Gyermeknapi örömjáték a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán
- Gyermeknapon ingyen utazhatnak a 14 év alattiak a Gyermekvasúton
- Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek a magyar-szerb határtérségben
- Június elején indulnak az új LEADER-pályázatok
- Gasztro-rendezvény pályázat
- Meghosszabbították az M-44-es építési terveit
- Gázolót keres a rendőrség
- Lezárult a vizsgálat az izsáki rendőrök ügyében
"Jézus mennybemenetele"Temlom
Forráskút
Forráskút egyetlen temploma 1906-ban épült - neoromán stílusban -a helyi hívek közadakozásából. A folyamatos felújítások folytán a romai katolikus templom szépítésést szolgálják.
Alsóvárosi Római Katolikus Templom
Kiskunhalas
Szent Péter-Pál templom 1770 körül késő barokk stílusban emelt, 1937-1940 között bővített épülete áll. Főoltárának képe Péter és Pál búcsúját ábrázolja kivégzésük előtt.
Apostagi evangélikus templom
Apostag
A luteránus egyház apostagi jelenlétének első nyomai a 18. századból valók. Alighanem templomuk is volt már ebben az időben az evangélikusoknak, ez azonban 1786-ban leégett.
Apostagi református templom
Apostag
A református gyülekezet temploma hosszú időn át az ősi rotunda volt, melyet időről-időre újjáépítettek. 1764-ben például a tetejét javították meg. 1806-ban azonban az új, s nagy lendülettel érkező lelkész megunta a tapasztgatást, s nem sejtve, mekkora kárt okoz, lebontatta a templomot.
Bajai evangélikus templom
Baja
A Széchenyi utcában találjuk a mintegy 300 főt számláló bajai evangélikusság kicsiny, kedves templomát. A 19. század elejére tehetőek a gyülekezet első életjelenségei, amikor mintegy 15-20 család gyűlt össze istentiszteletre.
Bajai református templom
Baja
A bajai egyház alapjait a felvidékről érkező református családok tették le a 18. században. Mai, eklektikus stílusú templomuk 1892-ben készült el Szeberény János tervei szerint. Az épület méreteihez viszonyítva aránytalanul kicsi.
Baptista Egyház
Csengőd
Csengődnek, mint grófi birtoknak a felosztása az 1880-90-es években történt. Az első ideköltöző családok Soltvadkertről jöttek /Eiler, Buckli, Widnecker/. 1901-ben Kiskőrösről jött Markó Pál családjával együtt, akik szintén bemerített hívők voltak, és a rokon lelkek hamarosan egymásra találtak.
Baptista Gyülekezet
Érsekcsanád
A gyülekezet 1910-ben alakult. Az első években még magánházakban tartották az összejöveteleket. 1918-tól a Kossuth utcában volt a gyülekezeti házuk. 1943-ban a Zrínyi utcában újat építettek, melyet 1962-ben bővítettek.
Csólyospálosi Templom
Csólyospálos
Az elődtelepülésen már a középkorban templom állt, ez azonban a török időkben elpusztult. Az 1910-es években gyűjtés indult egy új templom építésére, a megvalósítás azonban egészen 1938-ig váratott magára. A templom dr. Fábián Gáspár tervei alapján készült, felszentelésére 1939. június 12-én került sor.
Evangélikus Egyház
Csengőd
A Csengőd pusztai evangélikusok a múlt században a kiskőrösi ev. egyházhoz tartoztak. A távolság miatt ritkán vettek részt az egyházi szertartásokon, de keresztelő, esküvő, halál esetén a kiskőrösi egyházközség lelkészéhez fordultak.
Evangélikus templom
Kecskemét
A 16. század elején nagyjából a lakosság fele tért át a lutheri hitre, csak később, a Debreceni Zsinat után döntöttek úgy, hogy a Kálvin-féle tanokat fogják követni. A belváros egyik kis utcácskájában, az Arany János utca kicsiny terén található Kecskemét evangélikus temploma és evangélikus általános iskolája.
Főszékesegyház
Kalocsa
A Kalocsára érkező látogató először az 1000 éves érseki város templomának két tornyát pillantja meg már messziről. A város szinte egyidős a magyar történelemmel, az államalapítás óta érseki székhely, a magyar katolikus egyház jelentős központja. A mai székesegyház már a negyedik ezen a helyen, első érseke az első királyunk, Szent István, számára koronát hozó Asztrik apát volt.
Katolikus templom
Szabadszállás
Szabadszállás városa kezdetben a váci egyházmegyéhez tartozott, melynek Szent István volt az alapítója. 1921-ben a hívők növekvő száma szükségessé tette egy saját plébánia létrehozását.
Kunpusztai református templom
Kunpuszta
Országos védettségű templom, 1901-ben épült Kerekegyháza külterületén Kunpusztán. Közadakozásból és Baksai Sándor püspök adományaiból a pusztai emberek építették vallásuk gyakorlásához.
Magyar ortodox (Szentháromság-) templom
Kecskemét
Az Öregtemplommal rézsút szemben álló kicsiny, barna és fehér vakolású templomot a városba letelepedett görög és szerb kereskedők építették. A görög családok a 17. és 18. század fordulóján Kozániából és Sziatisztából a török elől menekültek az magyar Alföld ezen részére.
Mária-kápolna
Kecskemét
A város ÉNy-i peremén terül el a Kecskeméti Arborétum, melynek kialakítása 1968-ban kezdődött meg. 64 hektárnyi területéből 2 hektár egyházi tulajdon. Ezen a telken, a tölgyfagyűjtemény mellett áll egy kis fehér falú, sötétbarna tetővel fedett templomocska, közismertebb nevén a Mária-kápolna.
Pirtói Templom
Pirtó
Katolikus templom, de más vallási felekezethez tartozók is járnak ide; tartanak, illetve szerveznek esküvőket, keresztelőket, illetve halottakért miséket.
Páduai Szent Antal kolostortemplom
Baja
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta. A templom számos értékes berendezése és felszerelése közül kiemelkedő jelentőségű a barokk kori szószék, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény.
Református "Pusztatemplom"
Szentkirály
Szentkirály község árpádkori templomának romjain még a XIX. második felében is álltak. Itt építtetett új templomot neogót stílusban építették.
Református Egyház
Érsekcsanád
Az Érsekcsanádi Református Egyházközség nagyon régi. Csanád lakossága valószínűleg a 16. század végén vette át a kálvinista vallást a Duna túloldalán lévő /túlsóféli/ sárközi községektől. Ennek pontos idejét nem ismerjük, de 1628-ban a csanádiaknak már saját prédikátoruk volt, Szegedi János személyében. Azóta folyamatosan működik református lelkész a községben.
Református Egyház
Szeremle
A község lakossága természetszerűleg egész a mohácsi vészig római katolikus volt. De nagyon valószínű, hogy mindjárt a reformáció terjedésének kezdetekor a reformáció hívei lettek. Úgy gondoljuk, hogy a Baranyai illetve a Tolnai reformációval együtt és egyidőben fogadták be az Igét.
Református Templom
Tiszakécske
XII-XIV. századi gótikus templom maradványai és korábbról származó sírhelyek, valamint Tiszakécske Város Önkormányzata és a Római Katolikus Egyházközösság által elhelyezett oltár található itt.
Református templom
Kiskunhalas
A Bethlen Gábor térhez észak felől csatlakozó Hősök terén emelkedik a Református templom. 1813-1823 között épült klasszicizáló késő barokk stílusban, Schwörtz János és Frigyes tervei alapján.
Református templom
Szabadszállás
Szabadszállás kun eredetű lakossága a XVI. században vált a reformáció hívévé. Feljegyzések szerint 1620-ban már állt a templom. 1729-ben renoválták és keleti irányban megnagyobbították. 1747-1759 között épült a ma látható barokk stílusú templom, akkor még torony nélkül.
Református templom
Kunszentmiklós
A főtéren álló, 1788-1792-ben épített késő barokk stílusú református templom tornyát a XIX. században ifjú Hild József építtette át.
Római Katolikus Egyház
Fülöpjakab
„Nagy ünnepelt ült puszta Fülöpkei-Jakabszállás közönsége folyó év október 31-én. E napon szenteltetett fel új temploma?" Ezzel a hírrel jelentkezett a Félegyházi Hírmondó 1897. november 7-i száma.
Római Katolikus Egyház
Érsekcsanád
Csanád lakossága a 16. század végén áttért a református hitre. Katolikusok csak a 18. század közepén kezdtek bevándorolni a községbe.
Egy 1763-ban keletkezett irat szerint csak tíz katolikus ház volt a községben. 1785-ben még csak 152 római katolikus lakos élt a községben.1797-ben egy kis kápolnát emeltek Nepomuki Szent János tiszteletére.
Római Katolikus Egyház
Csengőd
A jelenlegi község területén a múlt század második felében nagyon kevesen éltek. 1898. év végéig a csengődi puszták katolikus hívei a kiskőrösi plébániához tartoztak. Az 1891-es falutelepítéskor a 80 család 358 felnőttet, gyermeket számlált. Közülük 174 volt katolikus vallású. A katolikusok száma nem érte el az 50 %-ot.
Római Katolikus Egyház épület
Bugac
Az eklektikus stílusban épült Római Karolikus templom a település központjában található. A templom épület falában kerültek elhelyezésre a török korban elpusztult monostori templom kő maradványai.
Római Katolikus Nagyboldogasszony-templom
Hercegszántó
1752- ben épült barokk stílusban. 1900-ban átépítették eklektikus formában.
Római Katolikus Nagytemplom
Kecskemét
A templom 72 méter magas körfolyosó tornyán korinthoszi pilaszterek felett óraíves főpárkány húzódik. A copf stílusú toronysisak gazdagon részletezett, felette a kereszt a gömbbel aranyozott.
Római Katolikus Templom
Kerekegyháza
Kerekegyháza nevét egy kerek templomról kapta, melyet a 30-as években folytatott régészeti munkálatok során találtak meg. 1861-ben lesz önálló település Kerekegyháza. 1873-ban a kecskeméti plébániától elválasztották, önálló plébániává alakult, azóta vannak anyakönyvi adatok.
Római Katolikus Templom
Kunszentmiklós
A főtértől nyugatra található templom elődjét 1787-ben építették. A ma látható kívül neoromán, belül neogótikus templom 1906-ban készült el.
Római Katolikus Templom
Szank
A szentély secco-it lengyel menekültek, Malczik Károly és felesége, Pavlik Milada készítették a második világháborút követõen. A festõmûvész házaspár több templomot festett a háború alatt Magyarországon, így a kiskunmajsait és a szankit is. A mûvészpár a kiskunmajsai templom mennyezetén látható Hegyi beszéd bibliai jelenetében örökítette meg saját vonásait.
Római Katolikus Templom
Kelebia
Az 1928-ban épült templomnak Krisztus Király a titulusa. Id. Éber Sándor festette a szentély freskóját, ahol Fülep Lajos református bajai lelkész, polihisztor formázza krisztust. Községünk plébánosa: dr. Pribitek László tiszteletbeli főesperes plébános, aki lelkipásztorilag ellátja még a Tompa katolikus híveit is.
Római Katolikus Templom
Kiskunmajsa
Legjelentősebb épület a városban a késő barokk stílusban épült római katolikus templom. A központi téren álló templom első változata vesszőből font, sárral betapasztott ideiglenes építmény volt.
Sarlós Boldogasszony plébánia (?"templom)
Kiskunfélegyháza
Városunk első középülete a Sarlós Boldogasszony templom, vagy ahogy jobban ismerik az ?"templom volt, melyet 1749-ben kezdtek el építeni. Köveit a közeli Kővágó-érből hozták. Bár 1753-ban már állt.
Szent Anna Római Katolikus Templom
Jánoshalma
A Jánoshalmára érkező vendég már messziről láthatja a város szívében található Szent Anna Római Katolikus Templom 48 méter magas tornyát: A ma látható épületet 1788. július 26-án szentelték fel Szent Anna tiszteletére.
Az 1900-as évek elején Foerk Ernő tervei alapján két oldalhajóval és a szentély résszel bővítették.
Szent Anna templom
Tompa
A templom 1893-1905 között épült neogót stílusban Wágner Károly tervei alapján.Közvetlenül a kastély mellett áll a római katolikus Szent Anna-templom.
Szent Család-plébániatemplom
Kecskemét
Kecskemét panelházas külvárosában, a Széchenyi-városban 1998-ban kezdődött meg a templomépítés. A mai napig épülő templom közösségi élete nagyhírű. A több tízezres lakosú, panelházakból álló telepen 4 év alatt majdnem ezer ember vált rendszeres Isten hívővé.
Szent István Templom
Kiskunfélegyháza
A kettőstornyú és szobrokkal díszített impozáns homlokzatú épület a kor egyik kiemelkedő alkotása lett. A templom-mely nevét első fatemplomunk védőszentjéről Szent Istvánról kapta nevét.
Szent József Templom
Városföld
Városföldön sokáig nem volt templom, a miséket az iskola kistermében tartották. Sokak vágya volt azonban a templomépítés. 1981-ben az egyház telket vásárolt a községben.
Szent László király Templom
Gara
A falu központjában helyezkedik el az 1780-ban épített, késő barokk stílusú római katolikus templom, amelyet 1909-ben bővítettek. Szent László király nevét viseli. A templom kertjében helyezkedik el az I és a II. világháború emlékműve, és a Szentháromság szobor.
Szent Miklós görögkeleti plébániatemplom
Baja
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.
Szent Miklós-templom (Barátok Temploma)
Kecskemét
A ferences rendiek volt rendházát a rend megszűntetése után államosították, ma Kecskemét egyik leghíresebb intézménye, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet működik benne. Jellegzetes az épület, ferences rendiek által építtetett lőréstornya, mely fából készült.
Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom (Belvárosi templom)
Baja
A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban. A templom mennyezetfreskóit a bajai művésztanár, id. Éber Sándor készítette az 1930-as években. A templom melletti szoborfülkében Domenico Berti kőfaragó 1827-ben készített Szent Flórián szobra áll.
Templomok
Dunavecse
Településünkön négy fő vallás a jellemző, és ezen vallási felekezetek mindegyike rendelkezik, templommal, illetve imaházzal. Összefoglalva egy gyülekezeti hellyel, ahol szakrális megújulásért, és a lelki béke, és nyugalom megkereséséért térnek be az emberek. Ezen négy hitközösség a római katolikus gyülekezet, a református gyülekezet, a nazarénus gyülekezet, és a baptista gyülekezet.
Tázlár, Templom köz
Tázlár
A látnivalók a falu központjában találhatók.
1906-ban a Beniczky Kastély megvásárlásával lett katolikus kápolnája és plébániája a településnek a mai Felsőtelepen.
Zsinagóga
Kiskunhalas
Az alföldi városban egyedülálló zsidó jellegű látnivaló van: hazánkban egyedül itt maradt meg épen és használatban hitközségi létesítmény-együttes. A jó állapotú, a hitközség önerejéből renovált zsinagóga mellett téli templomot, rabbilakást, hitközségi székházat, iskolát és vágodát találunk. Egyedül a rituális fürdőt bontották te.
Árpád-házi Szent Erzsébet templom
Kecskemét
Ezen a helyen 19. század előtt a katolikus és a református temető állt, melyekbe 1778-ban a temetkezést beszüntették. Meghagyták viszont a Tizenkét Apostol tiszteletére szentelt temetőkápolnát. A kis kápolna szentélyében a Tizenkét Apostolnak szentelt oltárkép volt felállítva.
Érsekcsanádi református templom
Érsekcsanád
A község többször változtatta földrajzi helyzetét a történelem során. 1805-ben települt a mai helyére, a Duna bal partján Bajától 10 km-re északra.